2015. október 26., hétfő

Nemszeretem kocsmaturisták



Az embert csak akkor ismered meg jól, ha készületlenül éred otthon. Ha azonban a csehet akarod megismerni, uccu utána a kocsmába! – állítja Radko Pytlik író, aki Hrabal egyik ivócimborájaként is szerzett e téren tapasztalatokat.

A kérdés persze sokkal inkább az, hogy a prágai, aki otthonának tekinti a kocsmát, szeretné-e hogy megismerjük és szeretne-e velünk megismerkedni? A Prágában szerzett tapasztalatok alapján bátran kijelenthetjük, hogy nem. A csehek barátságtalanságát mi magyarok hajlamosak voltunk az 1968-as bevonulásunkkal – persze a mai cseh határig sem jutott a Néphadsereg – magyarázni. Holott erről szó sincs! 

Vannak a prágaiaknak közelebbi tapasztalatai is a kocsmatúrázó honfitársainkról, akik nagyjából úgy viselkednek, mint az angol turisták, akik már az első korsó után is elviselhetetlenül hangosak, kellemetlenkedők és kötekedők. Bár kétségtelen, hogy a magyarok kevesebb verekedést provokáltak az íreknél, vagy az angoloknál, de mi meg sem állunk, amíg megállunk a lábunkon.